Egy ideje már nem írtam, mivel gőzerővel készültem a nagy útra. Ahogy azt régebben írtam, el kell rendezni a cuccainkat és ez a feladat bizony nagyon döcögősen halad. Anyunak is sokat segítek, mert külföldről nehezen tudja intézni az itthoni ügyeit. Nem jó, hogy ennyire szét van szakítva a család. Persze az sem egyszerű, ha kis helyen kell mindannyiunknak együtt élni, de valami normális megoldás csak található. Én például meg vagyok győződve róla, hogy a mai kor egyik legsúlyosabb problémája a családok széthullása, illetve szétverése. Ezért nem is szeretnék túl távol élni a szülőktől, még akkor sem, ha nagyon sok nehézség volt az elmúlt években. Mondom ezt pont akkor, amikor kivándorolni készülök.
Amúgy szeretném, ha mindenki tudná, hogy nem menekülök az országból és nem is szándékozom örökre itt hagyni. Valóban nagyon rossz a helyzet, ahogy azt már jeleztem. Főleg nekünk, mert a szó szoros értelemben semmink sincsen és mostanában nem is nagyon sikerül semmi. Persze mindenkinek a saját gondjai tűnnek a legsúlyosabbnak, de azért körülnézve az ismeretségi körömben, nem megy ennyire ramatyul a többieknek. Na de elég az önsajnálkozásból. Egyszer talán a siralmas helyzetünk valódi okairól is írok, amik nem kizárólag az ország állapotával vannak összefüggésben. Szóval nem menekülök, hanem egyszerűen kihasználok egy lehetőséget, amit adott a sors. Megvan a zöldkártya, hát megyek. Meg szeretném alapozni a jövőnket. Természetesen anyagilag is, de még tanulni is szeretnék és persze meg szeretném tapasztalni az életet még egy országban. Hülye lennék nem kihasználni a lehetőséget, és ezt sokan nem értik meg. A baráti körömben sem, sőt, pláne a családban nem. Viszont most nagyon elkalandoztam attól, amiről eredetileg be szerettem volna számolni.
Hogy sors-e, vagy balszerencse, az majd kiderül, mindenesetre három nappal ezelőtt kiderült, hogy egy foglalási hiba folytán a légitársaság, amellyel utaztam volna, lemondta a július 9.-ei helyfoglalásomat. Minderre úgy derült fény, hogy három nappal ezelőtt, amikor ki akartam nyomtatni a jegyemet, felmegyek az Aerosvit honlapjára, beütöm a helyfoglalás kódját és a rendszer hibaüzenetet küld – nem találja. Felvettem tehát a kapcsolatot az ügyfélszolgálattal és ott derült ki, hogy ezt a foglalást, már a foglalás napján – tehát május (!) 21.-én – törölték. Hogy miért? Állítólag a bank nem engedélyezte a fizetést. Nos, valóban problémák voltak a foglalás közben, nagyon nem ment simán, mivel a rendszer többször visszautasította a próbálkozásaimat. Végül sikerült viszont és foglalási számot is kaptam. Természetesen felvettem a kapcsolatot a bankkal és ők azt mondták, hogy részükről rendesen átment a fizetés, csak valamilyen okból kifolyólag maga az Aerosvit utalta vissza. A gyanúm szerint, ezzel az Aerosvit egyszerűen csak azt akarta elérni, hogy drágábban adjon helyet ugyanarra a járatra. Amikor most felvettem velük a kapcsolatot, már egy 750 dolláros jegyre akartak rábeszélni. Ez kereken a duplája annak, amit eredetileg fizettem volna. Na most csak az nem megy bele a fejembe, hogy miért nem szóltak nekem? Ha május 21.-én nyomtatom ki a jegyem, akkor ki sem derül ez az egész és ott állok megpakolt bőröndökkel a reptéren, utazásra készen. Jó nagy pofára esés lett volna, ha ott derül ki, hogy érvénytelen a foglalásom. Tehát nem fogok tudni utazni július 9.-én. Az idő rövidsége miatt egyszerűen képtelenség elfogadható árú jegyet találni. Időközben persze még szállást is szereztem magamnak New Yorkban és ezt is le kellett mondanom.
Valahogy annyira mégsem bőszít fel a kialakult helyzet. Valószínűleg ennek így kellett alakulnia. Tehát maradok még. Így mindenesetre marad időm, mindent elintézni és rendesen megtervezni a kimenetelt. Csak hogy miből fogunk megélni az már más kérdés. De az is meg fog oldódni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése